A mesés hetes

Korábban már szó volt róla, hogy nyolcvannyolc csillagképet különböztetünk meg a mai álláspont szerint. Ezek közül olyan hét csillagképről szeretnék mesélni, amik egész évben láthatóak Magyarországról.
A csillagokról alkotott történetek ugyancsak legendák, de szerintem így is izgalmasak és érdekesek. Elvégre, a legtöbb ember, ha felnéz az égre csak össze-vissza elhelyezkedő fényes pontokat lát. Néhány kivételes személy azonban rendszert, alakzatokat fedezett fel bennük, amik csodálatos mesék alapjaiul szolgáltak. Ezek közül szeretném megosztani veletek az alábbi hét csillagkép történetét. Remélem, ti is élvezettel olvassátok majd.

Cassiopeia

Kassziopeia a görög mitológia egyik alakja - minő meglepetés! Etiópia királynője volt, és ami a történet szempontjából érdekesebb információ, hogy Androméda édesanyja. A büszke anyuka volt elég merész - vagy ostoba, ez nézőpont kérdése -, hogy ki merje jelenteni, az ő lánya szebb, mint a tengeri nimfák.

Ez persze a tenger istenének, Poseidónnak nem tetszett, hiszen a saját felesége is történetesen tengeri nimfa volt. El tudjátok képzelni azt a párbeszédet Poseidónéknál?

- Poseidoooon, valaki azt állítja, hogy van nálam szebb nő a világon!
- Ne törődj vele, nekem mindig te leszel a leggyönyörűbb!
- Én azonban azt akarom, hogy a föld kerekségen ne legyen más, aki akár csak gondol rá, hogy szebb lehet, mint én!
- Oké, oké, intézkedem!

És Poseidón állta is a szavát: intézkedett! Méghozzá nem akárhogyan. Poseidón egyik háziállatát – értsd: egy emberevő, hatalmas tengeri cetet – ráuszította a királyi családra és a népre.

Kassziopeiának közönséges emberként esélye sem volt rá, hogy szembeszálljon az Isten büntetésével, ezért férjével segítséget kértek egy jóstól. A korabeli értelemben vett kedves jóslat szerint a királynő csak úgy menthette meg népét a szörnytől, ha lányát, Andromédát kikötözi egy sziklához és feláldozzák a szörnynek. Teljesen logikus, nem?

Mit volt mit tenni, Androméda megszívta. Biztos közben azt kiabálta, hogy ő nem is szép, ő kifejezetten ronda! Szegény lány…

Azonban, itt lép a képbe a hős szerelmes lovag, név szerint ez esetben Perszeusz, aki megmentette a lányt és megölte a szörnyet. Minden jó, ha… Oké, de mi lett a királynővel?

Nos, történetünk főhősnőjét sajnos mindenképpen meg kellett büntetni. Végül az Istenek azt a döntést hozták, hogy Kassziopeiának örökre a trónjához kötözve, fejjel lefelé kell csillagképként léteznie. (Csakhogy tisztázzuk, a Sarkcsillaghoz képest értendő a fejjel lefelé!)

Cepheus

Mielőtt eltérnénk a tárgytól, az előző történet egyik újabb, eddig névtelen szereplőjét mutatom most be nektek.

A Cepheus csillagképet Képheuszról nevezték el, aki nem más volt, mint Etiópia (egész pontosan Aithióp) királya, Kassziopeia férje és egyben Androméda apja.

Ami a korábbi elmesélésből kimaradt, az egy megállapodás, amit Képheusz és Perszeusz kötött. A férfi ugyanis a király elé állt, és közölte vele, hogy ha feleségül veheti a lányát, akkor megmenti, nem törődve az istenek akaratával. Igazán megható!

A király életéről nem tudunk annyit, mint akár a lányáéról, de a haláláról annyit mondhatok, hogy Héraklész felkérésére Spártába ment egy csatába, ahonnan azonban soha nem térhetett haza.

Zsiráf (Camelopardalis)

Erről a csillagképről nem születtek nagyon izgalmas legendák, viszont ami szerintem mókás tény, hogy eredetileg egy teve fejű foltos leopárdnak (hogymivan??) képzelték a görögök, azonban az 1600-as években szerencsére ráragadt a Zsiráf, amit a mai napig alkalmazunk.

Egyéb apró érdekesség, hogy bár nagy kiterjedésű csillagkép, valójában annyira nem feltűnő, ha azonban szeretnénk vetni rá egy pillantást, egyes elemeit távcsővel is megfigyelhetjük.

Sárkány (Draco)

A csillagképet Ladónról nevezték el, aki egy rettenetes erővel bíró sárkány volt. Egy tengeristen testvérpár, Phorküsz és Kétó gyermekeként jött a világra. (Igen, most nagyon igyekszem NEM tenni néhány Trónok harca megjegyzést!)

Mivel ereje rendíthetetlen volt és még szemeit sem hunyta le soha, ezért az istenek úgy döntöttek, remek biztonsági őr lesz belőle. Ő vigyázta a Heszperiszek által gondozott aranyalmákat. Ilyen almát adott Gaia Hérának nászajándékul, miután összeházasodtak Zeusszal.

Azonban nem sokáig végezhette feladatát teljes nyugalomban, ugyanis Héraklész azt a feladatot kapta, hogy lopja el az almákat. Azonban a bátor hős sem mert szembe nézni a sárkánnyal, ezért Atlaszt győzte meg, hogy hozza el neki. Atlaszról most elég annyit tudni, hogy a Heszperiszek édesapja volt, és hát persze apucinak biztos szabad bejárást engedtek a kertbe.

Itt lesz a történetben egy apró logikai zsákutca, mert egyes források szerint annak ellenére, hogy Atlaszt győzte meg az almák eltulajdonításával, mégis Héraklész volt az a személy, aki végül legyőzte Ladónt, a sárkányt.

Az égre végül Héra tette fel, mintegy végkielégítésként a sokévnyi hűséges szolgálatért.

Hiúz (Lynx)

A hiúz csillagképnek úgy gondolom, hogy első sorban a névadója igazán érdekes. Johannes Heveliusról van szó, aki egy lengyel csillagász volt az 1600-as években.

Ami igazán figyelemreméltó a csillagászban az, hogy épített egy csillagvizsgálót, méghozzá három szomszédos ház tetejére, amit a lengyel királyi család több tagja is felkeresett. Leginkább a Hold topográfiájával foglalkozott, de tíz csillagképet is bevezetett, amelyek közül hetet a mai napig elismernek.

Hevelius azért nevezte el ezt a csillagképet Hiúznak, mert olyan szomszédok mellett van, mint a Nagy Medve, az Ikrek és a Szekeres. Sajnos ezektől alig észrevehető csillagkép, vagyis egy hiúz kitűnő látása kell ahhoz, hogy észrevedd.

Gondolom nem meglepő információ, hogy Heveliusnak híresen éles látása volt.

Nagy Medve (Ursa Maior) és Kis Medve (Ursa Minor)

Ennek a csillagképnek van a legkülönfélébb elnevezése. Máshogy hívják Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban vagy Skandináviában. Kis hazánkban A Nagy Medve egyik részét Göncölszekérnek nevezzük. Mivel azonban eddig is a görög mitológiát vettem alapul, ezen most sem szeretnék változtatni.

A történet főhősnője Kallisztó, aki Artemisznek, a vadászat istennőjének kíséretéhez tartozott. Sajnos az apró betűs résszel együtt járt, hogy ezért cserébe szüzességi fogadalmat kellett tennie.

A kétes erkölcseiről elhíresült Zeusznak azonban megtetszett Kallisztó. Nem volt túl kedves a főistentől, de más alakjába bújt, és így győzte meg Kallisztót arról, hogy megéri megszegni fogadalmát. Az vitatott, hogy Apollón vagy Artemisz bőrébe bújt, bár a végeredmény szempontjából ez oly mindegy.

Kallisztó természetesen teherbe esett, és megszülte fiát, Arkaszt. Zeusz tudta, hogy neje éktelen haragra gerjedne, ha erre a hűtlenségére is fény derülne, ezért medvévé változtatta Kallisztót, hogy elrejtse őt.

A féltékeny Hérának már egészen biztosan elege volt abból, hogy folyton a férje szeretőin kell bosszút állnia, de tény, hogy soha nem fogyott ki az újabb és újabb ötletekből. Zeusz cselét is felfedezte, majd rávette Artemiszt, hogy nyilával lője le a medvét. Ennek a résznek van egy olyan változata is, hogy Artemiszt nem kellett túlságosan győzködni, hiszen a szüzességi fogadalom megszegése miatt ő maga is szívesen megbüntette a pórul járt Kallisztót.

Oké, de hol a Kis Medve?

Nos, egy másik változat szerint a Kis Medve nem más, mint Arkasz. E szerint a mese szerint Kallisztó sokáig élt medvebőrben, azonban később a már felnőtt fiával összetalálkozott az erdőben. A probléma az volt, hogy a fiú nem az anyját, hanem egy hatalmas medvét látott maga előtt.

Mielőtt szörnyű anyagyilkosság történt volna, Zeusz ezúttal helyesen cselekedett – többé-kevésbé , és közbelépett. Anyját és fiát is az égre emelte, hogy elejét vegye a tragédiának, továbbá ezzel féltékeny felesége haragjától is megóvta őket.

Apró érdekesség még a csillagképpel kapcsolatban, hogy a Kis Medve legfényesebb csillagát hívjuk Sarkcsillagnak. Szerintem nagyon szerencsések vagyunk, hogy ez a tündöklő égitest egész évben fényt hoz nekünk a sötét éjszakába.

Remélem, ti is érdekesnek találtátok ezeket a történeteket. Ha szívesen olvasnátok még hasonló témával kapcsolatban, hagyjatok egy kommentet a poszt alatt vagy jelöljétek be a „Vélemények” résznél valamelyik négyzetet.

Addig is jó olvasgatást!


3 megjegyzés:

  1. Óóó, hogy éééén ezeket alegendákat mennyire imádom *---*
    Miért csak most találtam meg azt a bejegyzésed? :OO
    Pont ma este, ahogy hazajöttem az egyetemről (szerencsés vagyok, hogy tisztén látszik felhőtlen éjszaka az égbolt :3 ) csak álltunk és bámultuk a csillagokat. Annyira szeretem én is az eget nézni lenyűgöző mi van a szférákon túl. *w*
    És igen, igen jólegyenek még ilyen bejegyzések! *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ja igen és a görög mitológiát is imádom *w*

      Moro :D

      Törlés
    2. Hát ez a bejegyzés még a blog megszületésének kezdetén történt, úgyhogy eddig lehet ezért kerülte el a figyelmedet, de nagyon örülök, hogy most rátaláltál! Meg is hoztad a kedvem hasonló témájú bejegyzéshez, úgyhogy lehet a közel jövőben hozok valami hasonlót. ;)

      Törlés