Egy erre tévedt papírfecni

Sziasztok csillagok!

Eddig igyekeztem törekedni arra, hogy a Csillagtörténetek és a Papírfecnik oldalaim témáját lehetőség szerint ne mossam össze. Nem véletlenül született meg az első, történeteim elmesélésére épülő Csillagtörténetek blog után a második, melyen a fecnik első sorban a saját véleményemet, nézeteimet, a velem történteket tükrözik vissza.

Ez a téma azonban ide is passzol, és annak érdekében, hogy minél több emberhez eljusson a bejegyzés, szerettem volna megosztani veletek itt is a linket, melyen elérhetitek az írásomat:


A téma a természet, a környezet és az, mit tehetünk annak érdekében, hogy huszonkét évnél tovább csodálhassuk azt. Illetve néhány érdekes kérdést teszek fel arról, ki mit tenne, milyen személyiségűvé válna, vagy változna-e egyáltalán abban az esetben, ha csak tíz évünk lenne hátra.

Forrás: Pinterest
Szerintem kiemelten fontos, hogy erről minél többen minél többet beszéljünk. Ha nem tehetünk mást "csak" annyit, hogy megálljt parancsolunk a némaságnak és néhanapján kinyitjuk a szánkat annak érdekében, hogy a természet mellett tegyük le a voksunkat, hát akkor azt, mindenképpen meg kell tennünk!

A téma a Csillagtörténetek oldalával már csak amiatt is kapcsolatba hozható, mert a a forrásomként szolgáló cikk olyan jövőbeli katasztrófákat és azok által alakított világot vetít lelki szemeink elé, amelyet én is megtettem Az Elhagyott című történetem során.

Lessétek meg a bejegyzést azért, hogy még sok ezer csillagos esténk legyen!