Újabb információkat osztok meg veletek a világomról. Hogy néz ki a Föld a Természet Tisztogatása után? Melyik faj hol él? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, akkor olvasd el a Világdarabok játékra írt harmadik novellát.
A játékkal kapcsolatos írásomat ide kattintva is elérhetitek, Emília Molla oldalán.
Jó olvasgatást!
✩
A Föld fél lábbal a sírban volt. Mire az Istenek úgy
döntöttek, hogy segítő jobbot nyújtanak, addigra az élhető terület a bolygón
drasztikusan lecsökkent. Egész földrészek süllyedtek el az óceánok fenekére,
akár a régi históriákban Atlantisz. Országokat, városokat temetett el a forró
láva vagy éppen a jég. Minden természeti csapás alapjaiban rázta meg a Földet
és nem volt remény a túlélésre.
A még életben maradt emberek és szárazföldi lények mind egy
kontinensre tömörültek, mert nem volt már más menedék a számukra. Ezt a részt
ősi nevén Európának hívták. A katasztrófák persze előbb-utóbb ezt a részt is
megsemmisítették volna, de az Istenek még időben válaszoltak a fohászokra.
Megmentették és újra életet leheltek a kontinensbe, így ott ismét burjánzó
erdők, hósipkás hegyek uralhatták a vidéket.
Azonban az Istenek mértékletességre is intettek, ezért úgy
határoztak, hogy a világ régi képét nem alakítják vissza. Így a fajoknak ezen a
megmaradt szárazföldön kell egységbe kovácsolódniuk. A bolygó többi részén a
vad, végtelennek tűnő, szeszélyes óceán háborog, amit mindenki csak Nagy
Óceánként emleget.
Ahogy teltek az évek a Földet Óvók Tanácsa kialakította a
biztonságos, mindenki számára elegendő területet biztosító határokat.
A kontinens szélein – többnyire délen - kisebb-nagyobb
halászfalvak vannak, ahol az emberek és a partok közelében a szirének élnek.
Azok a tengerészek, akik megkapják a szirének engedélyét, a kapukon belüli
vízterületen horgászhatnak, és az így megszerzett zsákmánnyal kereskedhetnek.
Miért van szükség kapukra? Mire az Istenek úgy döntöttek,
hogy beavatkoznak, addigra olyan vízi élőlények bukkantak elő az óceán mélyéről,
amelyek több faj teljes kihalását is okozták. A természet körforgásába
természetesen nem akart senki beleavatkozni, de ezek a szörnyek oly mértékű
pusztítást okoztak, hogy félő volt, ha továbbra is szabadon garázdálkodhatnak,
akkor végül minden élet megszűnik létezni és a bolygó ugyanúgy elpusztul.
Ezért az Istenek létrehoztak egy-egy kaput az óceánban
északi, déli, keleti és nyugati irányban. Ezek kívül tartanak minden olyan szörnyet,
amelyek veszélyeztetik a többiek túlélését. Azoknak, akik a kapuk alkotta körön
belül élnek, nem kell aggódniuk a tengeri szörnyek miatt. Bár azt mondják, a
szirének engedélyével a kapukon keresztül ki lehet lépni a körből, még soha
senki nem akarta elhagyni a biztonságos vizeket a fenevadak uralta óceán
kedvéért.
A szárazföldön azok az emberek, akik voltak olyan erősek
vagy szerencsések és túlélték a Természet Tisztogatását, nagyrészt egy helyre
tömörültek, egy többé-kevésbé épen maradt város romjai közé. Az azóta eltelt
évezredek alatt a város lassan kezdett egy olyan településre hasonlítani, ahol
élet van. Mivel a Tisztogatás előtti időkben használt technológiák
megsemmisültek és az Istenek gondoskodtak róla, hogy ne kerüljenek elő többé,
ezért mindenki kénytelen volt visszanyúlni a középkori találmányokig. Így tehát
a város képe is puritánabbá alakult. Egyetlen magas épület áll még fenn, egy
tízemeletes irodaház, amelynek üvegablakai visszatükrözik a nap sugarait. Ezért
nevezték el a várost Kristálynak.
Körülbelül félnapnyi lovaglásra Kristálytól található egy
közel százötven kilométer széles erdővel borított hegyvidék, ahol a legtöbb
Védelmező faj otthonra lelt.
A fenyőfák sűrűje közt élnek a lignumok és az avik, a folyók
közelében leltek otthonra a florekok és a nimfák.
Valamivel délebbre, a régen Alpoknak nevezett hegyláncok
között bújtak meg a ferusok.
A Védelmezők központja ott van, ahol a vezetőjük, Gemma. Ez
a központ Kristálytól északnyugatra elterülő barlangrendszerek között
található. Gemma egy hatalmas belmagasságú, széles, drágakövekkel ékesített
barlangban él, amit Mélységnek neveznek. Ezen a vidéken dolgoznak a metallumok
is.
A csillag lovasok otthona nem a szárazföldön, hanem a felhők
között található, néhány kilométerre Kristálytól. Egyetlen városból álló otthonukat
Sarkcsillagnak nevezték el. Úgy tartották, hogy az Istenek ajándéka volt ez
számukra, mert ők jobban érezték magukat a csillagok közelségében, mint a
talajon. Szintén nekik köszönhették, hogy a várost örökös felhőréteg vette
körül, ami egyszerre nyújtott biztonságot a kíváncsi tekintetek és az időjárási
viszontagságok elől is.
Sarkcsillag területén bármelyik Lovas képes úgy járni,
mintha a földön tenné azt. Azonban ha ember, Védelmező vagy más élőlény akarna
sétálni ezeken az utcákon, az ő talpa nem kemény járdát, hanem a levegőt
érintené, és a mélybe zuhanna. Az Istenek által teremtett épületek mellett
minden olyan tárgy képes a levegőben maradni, amely a lovasok különleges anyagából,
az égi fényből készült, ilyenek például a fegyverek is.
Mivel a hírnökön kívül egy lovas sem képes repülni, ezért az
utazást Sarkcsillag és a többi település között Pegazusok segítségével oldják
meg. Ezek a szárnyas lovak a csillag lovasokkal együtt érkeztek a Földre, az ő
szolgálatukba álltak és velük élnek Sarkcsillagon. Rendkívül érzékeny
teremtmények, de nagy teherbírásúak és kivételesen gyorsak. A gondoskodást és a
törődést nem sok személytől fogadják el, nehezen szerezhető meg a bizalmuk. Ha
a lovasok közt él egy facundia, akkor ő viseli az állatok gondját, mivel ő
képes kommunikálni velük a gondolataikon keresztül.
Az Istenek jó szándékuk jeleként bőkezűek voltak a
természeti erőforrásokkal, a barlangokban megbújó ásványokkal, a burjánzó
növényzettel és az égi fénnyel is, így nem kell tartania egyik fajnak sem
attól, hogy kifogynak a készletek.
Ám még így sem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a megmentett
talpalatnyi földterületen sok faj osztozkodik. A köztük húzódó feszültség szinte
vibrál a levegőben, de mindannyian tudják, hogy túlélésük csak úgy garantált,
ha békében élnek egymással. Ám vannak olyan előre nem tervezett események,
amelyeknek beláthatatlan következményei néha felülírják az életösztönt, és így
eljöhet az idő, amikor nem számít már az osztozkodás és a béke, csak a hatalom
mindenáron.
✩
Mennyire tartottátok követhetőnek a leírást? Mi a véleményetek a felhők közt lebegő városról? Osszátok meg gondolataitokat itt vagy akár a facebook oldalon.
✩
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése